Az új 2013-as hulladékról szóló törvény (HT)

 

Változások az új hulladékos törvényben

2013 január 1-ével életbe lépett az új, hulladékról szóló törvény (2012. évi CLXXXV. törvény), mely a korábbi hulladékgazdálkodási törvényt (HGT) váltja ki. A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően kell alkalmazni az újonnan indult illetve megismételt eljárásokban. A hulladékról szóló törvénnyel egyidőben megjelent több kapcsolódó végrehajtási rendelet is (438-445/2012 Korm. rendelet), melyeket a jogszabályok menüpont alatt találhat meg.

 

Kérdéseit a törvénnyel kapcsolatban felteheti (regisztráció nélkül!) a környezetvédelmi engedélyeztetéssel foglalkozó honlapunk kapcsolódó fórum oldalán.

 

Az új törvény legfőbb célja a hulladékképződés minimalizálásának biztosítása, a lehető legnagyobb arányú hasznosítás kikényszerítése különböző eszközökkel (például a lakossági szelektív gyűjtés bevezetésével és lerakási díjak fokozatos-drasztikus emelésével,mely díjak megtalálhatók az új HGT legvégén). Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg. A jogszabály új logikai rendszerének köszönhetően pontosabb fogalmakat vezet be, és szemléletváltásra ösztönöz. Egyik fő célja a hulladék hierarchia bevezetése, mely szerint a hulladékgazdálkodás során elsőbbségi sorrendre kell törekedni. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. Így elérhető hogy kevesebb hulladék keletkezzen és az nagyobb arányban hasznosuljon. Arra kell törekednünk, hogy a képződő hulladékot az emberek az otthonaikban is fajtánként elkülönítve gyűjtsék annak érdekében, hogy a papír, a műanyag a fém, az üveg és a biológiailag lebomló hulladék hasznosítható legyen. A cél, hogy a lehető legkevesebb hulladék kerüljön a lerakókba.

A törvény kiterjed egyebek mellett az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére.


Bevezeti a melléktermék fogalmát és a hulladékstátusz megszűnésének feltételeit is pontosan megfogalmazza. Így egyértelműbbé válik, milyen feltételek mellett válik ki egy anyag a hulladék fogalomköréből, és milyen feltételek teljesülésével lehet egy anyagot melléktermékként kezelni hulladék helyett. A gyártásnál képződő hulladék egyértelműen elkülöníthető a gyártási folyamat fő – és melléktermékeitől. A hulladékstátusz megszűnésének feltételei teljesülése esetén a hulladék elhagyhatja a hulladékkört, hogy alap-, vagy adalékanyaggá váljon. Így meghatározott kritériumok alapján a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő anyag lehet.

A hulladékstátusz megszűnésének további feltételeit, valamint az ilyen feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokat miniszteri rendelet állapítja meg. A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelés igazolására erre alkalmas minőségbiztosítási rendszer tanúsítását jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tanúsító szervezet végezheti.

 

Életciklus-szemlélet


Fontos új elemként jelenik meg a hulladékgazdálkodási politikában, illetve az új törvényben az „életciklus-szemlélet”bevezetése. Ez azt jelenti, hogy már a termék előállításánál arra kell törekedni, hogy a teljes életciklusa alatt, azaz az erőforrások kitermelése, a gyártás, a használat, az újrafelhasználás, a szállítás, az újrafeldolgozás és a hulladék végső kezelése a lehető legkisebb károsítsa a környezetet. Bizonyos hulladékáramok esetében, ahol a hulladék hierarchiától eltérően választják meg a hulladék kezelését, ott az indokoltságot életciklus elemzéssel kell alátámasztani.



Hulladékgazdálkodás szabályozása

A korábbiakkal ellentétben nem szerepel a szabályozásban a begyűjtés, mint korábban használt kezelési meghatározás. Az új törvény a gyűjtés fogalmát határozza meg, hasonló fogalom meghatározást kapott mint a korábbi begyűjtés. A gyűjtés szintén engedély köteles tevékenység.

Azon kereskedő szervezetek, melyeknek nem kerül a birtokába a hulladék azoknak "csak" nyilvántartásba vételi kötelezettségük van, de ugyanúgy felelősek a hulladék árvételéért és átadásáért, mintha az a birtokukba került volna. Azon kereskedő és szállító szervezetek, melyeknek fizikailag is a birtokába kerül a hulladék, továbbra is csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhetik a tevékenységüket.

A hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás továbbra is hulladékgazdálkodási engedély köteles tevékenység kisebb-nagyobb szigorításokkal, melyekről itt tájékozódhat.

Ha Ön hulladékgazdálkodó (szállító, előkezelő, hasznosító, ártalmatlanító), akkor figyelmébe ajánljuk honlapunk Hulladékvásár részét, melyen teljesen ingyenesen reklámozhatja szolgáltatásait. Rövid regisztrációt követően részletesen feltöltheti szolgáltatását/hirdetését (EWC-kód, telephely, anyagok, veszélyesség, stb. szerinti szűrés), így a honlapunkat látogatók célzottan találhatják meg az Ön cégét.

Hulladékgazdálkodási engedély 5 évre adható, azonban megfelelő (OHÜ általi) minősítésű és környezetirányítási rendszerrel rendelkező szervezet 10 évre kaphat engedélyt. A nyilvántartásba vétel szintén 5 évre szól.

A (hulladékkezeléssel kapcsolatos) engedélyezési eljárások hatósági ügyintézési határideje 2 hónapra csökkent, a nyilvántartásba vételi ügyintézési határideje 1 hónap.

A hatóság a nem jogkövető szervezeteket, magánszemélyeket hulladékgazdálkodási bírsággal sújthatja, továbbá bizonyítási eljáráshoz a tárgyi eszközt, anyagot lefoglalhatja.

A szabályozás szerint Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és annak égetéséből származó maradékanyagot tilos behozni.

 2013 júliusában életbe lépetett változások szerint hulladékgazdálkodást végző, vagy nyilvántartásba vett kereskedő, közvetítő u.n. felügyeleti díjat kell fizetnie. A díj mértéke hulladékgazdálkodók esetében évi 40000 Ft, nyilvántartási kötelezettségű cégek esetén 25.000 Ft. A 2013. évre vonatkozó díjat, mely a fenti díjak 50%-a augusztus 31-ig kell befizetni a hatóság részére.

 

Gyártói és forgalmazói kötelezettségek

Az új törvény pontosabban meghatározza a kiterjesztett gyártói felelősség elvét is. A termék előállítójának már a gyártásnál gondoskodnia kell arról, hogy a termékből származó hulladék mennyisége és veszélyesanyag-tartalma minél kisebb legyen.
Kiemelten fontos az is, hogy a termék minél hosszabb ideig betölthesse használati funkcióját, egyszerűbben javítható és hulladékká válása után könnyen hasznosítható legyen.


A közszolgáltatás szabályozása

Az egyik legfontosabb változás, főként a hulladékgazdálkodásban tevékenykedő szervezetek számára, hogy az új szabályozás értelmében 2014. január 1-től a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás állami irányítás alá kerül, és csak olyan cég végezheti, amely legalább 51 százalékban állami vagy önkormányzati tulajdonban van és ezzel együtt központi hatósági árszabályozást vezet be. A közszolgáltatóknak rendelkezniük kell közszolgáltatói engedéllyel, közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervvel és OHÜ minősítéssel is.

A tervek szerint tehát 2014-től egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. A fizetendő díjakat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni, az energiahivatalnak minden év szeptember 30-ig kell megküldenie a díjmegállapítással és -változással kapcsolatos javaslatát. A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a lerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a Vidékfejlesztési Minisztérium a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja. A járulékkal a cégeket a hulladék szétválogatására ösztönzi a kormány. A cél az, hogy a közszolgáltató cégeknek a szemét lerakása helyett az legyen az érdekük, hogy a lakosság szelektíven gyűjtse a hulladékot.


A háztartási hulladék elkülönített gyűjtéséről szóló rendelkezések 2015-ben lépnek életbe. A törvény elsődleges célja a hulladékképződés megelőzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében lehetővé kell tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakókba minél kevesebb szemét kerüljön. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk.


A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket. Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei.


Mindezeken túlmenően a törvény átláthatóbb és egyértelműbb nyilvántartási, valamint adatszolgáltatási kötelezettségeket állapít meg.

 

 

Az új törvény csak általános alapelveket és kötelezettségeket állapít meg. Azok pontos végrehajtásának mikéntjéről a fent említett végrehajtási rendeletek rendelkeznek melyek egy része már megjelent. Mind a 44 tervezett rendelet megjelenése után pontosabb tájékoztatást is adunk a legfontosabb hulladékgazdálkodást érintő változásokról.

Bejelentkezés

Részletes kereső

Új hirdetések

Reklám táblák 6 mm vtg biztonsági üveg előlapjai eladók.
2014-04-17 13:57:49várjuk az ajánlatot Ft
Csanaky Péter
Szenohradszki Béla
T&A Kft.T&A Kft.
2014-04-06 10:59:24
Tóth Arthur
Hazafy Tamás
Galgóczi Réka
Bio-SalesBio-Sales
2014-01-20 14:57:28
Süveges Róbert 0630/655-6319
http://www.feparec.hu/kapcsolat